Koncert, zene

A duó művészi küldetése, hogy a megkomponált részekkel tarkított, de alapvetően rögtönzött zenét a jazz műfajában kevésbé jártas hallgatók számára is érthető és élvezhető módon adja elő – kompromisszumok nélkül.

Folytatódik az Egri & Pertis Zongoraduó Áthallások című, a társművészetek kölcsönhatását bemutató koncertsorozata. A téma ezúttal az opera lesz, egy olyan műfaj, amely már önmagában is áthallás: a szöveg, a zene, a díszletek és a színpadi játék egymást inspiráló ötvözete.

A zárókoncerten az együttes összegzi az elmúlt 5 évet, ami alatt 18 koncerten több mint 60 művet, köztük számos ősbemutatót játszottak.

A jazzben alighanem egyedülálló felállású – Tóth Viktor szaxofonos, Lukács Miklós cimbalmos és Orbán György nagybőgős alkotta –, évek óta működő, dobos nélküli trió fontos jellemzője az, ahogy előadásaik során folytonosan változik hangszereik szerepe.

Egyik legnagyobb zenei történetmesélőnk, akinek meséi gitárhúrokon bontakoznak ki, és rendszerint egyfajta líraisággal szólalnak meg, ezúttal régebbi és legújabb kompozícióit tárja a közönség elé triójával.

Ezen a koncerten, ahogy eddig is, Borbély és zenésztársai a kompozíció és improvizáció határait hajlítják egymásba: megírt darabjaikat az improvizáció spontaneitásával, rögtönzéseiket a megkomponált darabok szervezettségével adják elő, miközben számos zenei színt, karaktert, sőt akár szélsőséget felvillantva elevenítik meg a jól ismert jazz örökzöldek világát.

Bár a Weisz testvérpár gyerekkoruk óta játszik együtt kisebb-nagyobb formációkban, közös szerzői estet 2013 tavaszán adtak először a Magyar Rádió márványtermében. A zenekar létezése is innen datálódik. 2016-ban elkészült újabb anyaguk bemutatójára szintén a Márványteremben került sor, amit további koncertek követtek, így az együttes az Opus vendége is volt már.

Gereben Zita és zenekarának eklektikus műsorában a dalok egyaránt hordozzák az R’n’B, a pop, a blues, és természetesen a jazz stílusjegyeit. A hazai könnyűzenei élet kiemelkedő énekes-dalszerzője 2009-ben alapította saját zenekarát; eddig három sikeres nagylemezt jelentettek meg, saját szerzeményekkel.

A Koncz Kriszta Quintet a jazz, a világzene és a folk eszköztárából merít zenei inspirációt. A zenekar repertoárjának alapját saját szerzemények képezik, amelyek célja egy-egy pillanatnyi hangulat, impresszió megfogalmazása és közvetítése, saját történetek zenei megformálása.

Kortárs jazz és kortárs klasszikus zene ma már alig szétszálazható fogalmak, határuk egybemosódni látszik. Ami a legfontosabb bennük, az a találkozás: mi történik, ha különböző praxisok, egymást kölcsönösen hordozó és feltételező világok szövetségre lépnek? Miféle elektromosság keletkezik és milyen zene születik ebből itt és most?

Ana Micozzi és Ilein Bermudez cselló-zongora duója, a Dominga Tango 2013-ban alakult Buenos Airesben. Repertoárjukban hagyományos és kortárs tangók egyaránt szerepelnek, amelyekben a cselló gazdag hangszíne és elbűvölő dallamívei, illetve a zongora ritmikus ütős effektusai és virtuóz sziporkái fonódnak elválaszthatatlan egységbe.

Műsor:
töredékek és részletek magyar némafilmekből, 1900–1927

Műsor:
töredékek és részletek magyar némafilmekből, 1900–1927

A Pastell Contemporro zenei világa bartóki hagyományokra épülő kortárs jazz, amely a 60-as évek Amerikájának jazz avantgárdjából merít, és népzenei, bop, swing elemeket egyaránt alkalmaz.

Hazánk egyik legkarakteresebb ütőhangszerese, Geröly Tamás és barátainak koncertje igazi csemegének ígérkezik a komplex struktúrájú kortárs szabadzene hívei számára. A műfaj kiemelkedő hazai képviselői nemcsak zenei, hanem az együttjátékban szerzett tapasztalatukat is kamatoztatják újabb közös fellépésükön.

Bacsó Kristóf szaxofonos-zeneszerző időnként vendégzenészekkel hosszabbítja meg saját zenei látómezejét.

Varga Bendegúz együttesének második, a Tom-Tom Records gondozásában megjelenő lemeze a 2018-ban megjelent Goldmund folytatása, talán még kiforrottabb hangzásvilággal és még egyértelműbb elköteleződéssel a kísérletező kortárs jazz felé.

Egy összeszokott együttes tagjait láthatatlan, rugalmas szál fűzi össze, amely ha valahol megfeszül, mindenki megrezdül. A Woodoism gyönyörű példája ennek: a négy zenész magabiztosan és szeszélyesen vitorláz a kompozíciók hullámzó vizén, miközben harmóniaváltásaik tökéletes összhangban maradnak egymással.

A két szólista-egyéniséghez ezúttal a Grencsó Kollektívából már ismerős Benkő Róbert és Miklós Szilveszter csatlakozik, hogy együtt tárják ki előttünk egy korlátoktól mentes zenei világ kapuit – nekünk csak annyi a dolgunk, hogy előítéletmentesen sétáljunk be rajta.

Pátkai Rozina Minka című lemezének zenei világa a művésznő intermediális kísérleteinek (hangzó képek, montázsok, performanszok) és az EM90 zenekar Erdély Miklós verseiből összeállított Rossz szórend című lemezének egyenes vonalú folytatása.

Ünnepi koncertjük műsora a magyar kórusművészet nagyjai köré szerveződik: megidézik névadójukat és Kodályt, megemlékeznek az idén 100 éve született Ligeti Györgyről, és előadják korunk talán legnépszerűbb magyar kórusszerzője, Orbán György egyik darabját is.

Az Oláh Dezső Vibratone Quartet a vibrafon szélesebb körű megismertetését tűzte ki célul, egyúttal abban reménykedve, hogy a hangszer felfedezésén keresztül a közönség a kortárs jazz és a kollektív improvizációk világához is közelebb kerül.

A zenekarvezető Pataj György 1997-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán. Itthoni és külföldi tehetségkutató versenyeken elért előkelő helyezéseit követően az elmúlt másfél évtized során olyan neves hazai muzsikusokkal játszott, mint Pege Aladár, Kőszegi Imre, Babos Gyula, vagy a Cotton Club Singers.

Mi történik, ha a tárogatóval keresztezünk egy hegedűt? Megszületik a Glissonic hangszercsalád első tagja, a Glissotar. Az atlantai Guthman Musical Instrument Competition 2022-es fődíját és közönségdíját is elnyert különleges instrumentum Váczi Dániel találmánya, amelyet Terebessy Tóbiás formatervezővel közösen fejlesztettek ki.

„A jazz számomra demokráciát és játékot jelent. Mint tudjuk, egy játék akkor működik jól, ha komolyan vesszük, a demokrácia pedig akkor, ha a meglévő szabályrendszeren belül mindenkinek a lehető legnagyobb szabadságot biztosítjuk. Ha ez megtörténik, a játék résztvevői mernek kockáztatni, új utakat keresni, és attól sem ijednek meg, ha egy pillanatra elveszettnek érzik magukat.

A kubai zenészcsaládba született, de régóta Magyarországon élő Elsa Valle a közönség egyik nagy kedvence. Az afro- és latin jazz hazai nagyasszonyának nemcsak féktelen energiája, hanem magával ragadóan nyitott, közvetlen és életörömmel teli személyisége is elvarázsolja a közönséget.

A sextet főként az új lemez anyagából válogat erre a koncertre, de játszanak számokat az előző albumról is.

A 2017-ben még trióként indult zenekar pályafutása alatt négy lemezt készített, a legutóbbi, The sweetest love of all című albumuk bemutatóját – egyúttal az együttes születésnapi koncertjét – az Opusban tartották hatalmas sikerrel.

A zenekar stílusának kiindulópontját a tradicionális mainstream jazz adja, amelyet a zenészek teljesen sajátos módon formálnak át a színpadon, bármiféle kötöttség nélkül. Gányi Miklós kvartettje a jazz hagyományos szellemiségét viszi tovább, néhol a dixie- és swing-korszak hangulatát idéző színekkel, máskor viszont egészen modern, már-már a szabad zene határait feszegető hangzásokkal.

A fiatal magyar szaxofonos korát meghazudtoló kifinomultsággal rendelkezik, ami nemcsak – egyébként igen virtuóz – hangszerjátékában nyilatkozik meg, hanem kompozíciói is bizonyítják. Ármin a tradíció szerelmesei közé tartozik, így előszeretettel merít a nagy jazz elődök munkásságából.

Amszterdamban alapított nemzetközi kvartettjével az elmúlt években már többször is fellépett Magyarországon Lachegyi Máté. Ezúttal a magyar jazzszíntér egyik legmeghatározóbb és legeredetibb szaxofonosa, Ávéd János csatlakozik a trióhoz.

A trió repertoárja túlnyomórészt a zenekarvezető szerzeményeiből áll össze.

Nagy-Babos Rebeka zenéjében sokféle stílus találkozik. A jazz, népzene és elektronikus zene iránt is nyitott énekesnő folyamatos útkeresése során különböző hangulatokkal, pillanatnyi benyomásokkal, érzésekkel kísérletezik. Koncertjükön ezen kísérletezések, érzelmi állapotok megszólaltatása mellett hangsúlyos szerepet kap az improvizáció.

A trió zenéje stíluskategóriákba nehezen besorolható, saját szerzeményeik között balkáni nyolcados lüktetésű kompozíció éppúgy megtalálható, mint magyar és roma népzenei elemekből táplálkozó alkotás. A csapat komoly hangsúlyt fektet a kollektív improvizációra és az eredeti hangzás megteremtésére, amelyhez számos forrásból merítenek.

A Symbiosis 5 tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen találkoztak, és 2020-ban kezdték el a közös munkát. Saját kompozíciókból álló repertoárt fejlesztettek ki, amely ötvözi a modális és a kortárs jazz elemeit.

Ezen az estén népszerű amerikai jazzsztenderdek fognak elhangzani, latin bossa novákkal és néhány groove-os feldolgozással kiegészítve.