Concerto Armonico: Carl Philipp Emanuel Bach 3.

Concerto Armonico: Carl Philipp Emanuel Bach 3.

Közreműködik:

    Concerto Armonico
    Művészeti vezető: Spányi Miklós
    Koncertmester: Homoki Gábor

Hangfelvétel után élőben is…
Carl Philipp Emanuel Bach billentyűs versenyművei

„Meglepetés meglepetést követett, amikor – immáron úgy 25 éve – először olvastam át Carl Philipp Emanuel Bach éppen megszerzett, odáig számomra ismeretlen csembalóversenyeit. A dilemmára, mit is vegyünk fel belőlük, a válasz csak egy lehetett: mindegyiket. Hamarosan követte ezt a megállapodás az akkor már neves svéd BIS lemezcéggel mind az 52 concerto felvételére. A 20 CD-s sorozat C. P. E. Bach jubileumi évére, 2014-re lett kész. Mellette megkezdtem a szerző szóló billentyűs darabjainak is a felvételét, ami szintén közel áll befejezéséhez és teljes formájában 42 CD-t fog tartalmazni. A kritikák máris a hangfelvétel történetének egyik legjelentősebb vállalkozásaként értelmezik a kettős sorozatot.

Munkánk jelentősége abban is áll, hogy C. P. E. Bach életművéből ez idáig rengeteg kompozíció szinte hozzáférhetetlen volt és emiatt soha, vagy ritkán hangzott csak el. Most itt, a BMC remek koncerttermében reményeink szerint megszólaltathatjuk a CD-n már rögzített 52 billentyűs versenyművet, a világon először koncertsorozatként. Utunk során a versenyművek mellett egyéb műfajokkal: a szerző szimfóniáival, kamarazenéjével és szóló-billentyűs szonátáival színesítjük a koncertműsorokat.

De ki is volt Carl Philipp Emanuel Bach? 1714-ben Weimarban született, Johann Sebastian Bach második fiúgyermekeként. Jogi tanulmányai után került Nagy Frigyes porosz király szolgálatába. Itt eltöltött közel 30 esztendeje után élete utolsó 20 évében, 1788-ban bekövetkezett haláláig, Hamburg templomainak főzeneigazgatójaként működött. Életében az egyik legjelentősebb zeneszerzőként tisztelték, zenéjét (főként billentyűs műveit) életében és azután is olyanok csodálták, mint Haydn és Beethoven. A 19. században apjának, Johann Sebastian Bach zenéjének újrafelfedezése szorította háttérbe a fiú munkásságát, valamint az is, hogy ekkor már a bécsi klasszicizmus értékelése szinte kiszorította a zenetörténeti szemléletből a vele majdnem egyidős „észak-német klasszicizmust” annak sok kiváló képviselőjével. Ez a zenei nyelv, amelynek kiformálásában C. P. E. Bachnak jelentős része volt, a személyes érzések jelentőségét erősen és legfőképpen másképp hangsúlyozza, mint a barokk, de a bécsi klasszikától is eltérően. Ez az út egyenesen vezet a zenei romantikához.

A billentyűs versenymű, amely először J. S. Bach életművében jelenik meg, a berlini iskola egyik központi műfajává vált. C. P. E. Bach egész hosszú életét végigkíséri, hisz ő maga, ünnepelt billentyűs virtuózként, rendszeresen játszotta saját versenyműveit koncertjein. Így ezekben zenei nyelvének, zeneszerzői egyéniségének minden változása, „életrajza”, tetten érhető és szóló-billentyűs kompozíciói mellett éppen a versenyművek tekinthetők életműve gerincének. Gazdagságuk, dinamizmusuk, drámai elemeik és finomságaik végtelen változatossága erős hangon szólítják meg úgy a hallgatót, mint a játékost. Járjon velünk most ebben a műfajban és fedezzen fel általuk egy csodás, színes világot.”

Spányi Miklós, 2018