Ünnepelünk. Rados Ferenc színpadra lép és zongorázik. S teszi ezt már második alkalommal a fiatal, de már Nemzeti Ifjúsági Zenekar címnek örvendő Anima Musicae Kamarazenekarral.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. május 22. kedd, 19:00
Műsor:
Wolfgang Amadeus Mozart: F-dúr szimfónia, KV 43
Wolfgang Amadeus Mozart: F-dúr zongoraverseny, KV 459
*****
Franz Schubert: C-dúr vonósötös – zenekari változat
Közreműködik:
Rados Ferenc – zongora
Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
Műsoron elsőként Mozart ifjúkori zsengéje, a tizenegy évesen komponált, derűvel és bájjal teli három tételes F-dúr szimfóniája. Ezt követően az 1784-ben, már érettebb fejjel, de ugyanolyan derűvel alkotott F-dúr zongoraversenye következik, Rados Ferenc szólójával. Zárószámként egy újabb remekmű: Schubert C-dúr vonósötöse szólal meg vonószenekari átiratban, az első alkalommal az Anima Musicae repertoárján.
Rados Ferenc (1934) Kossuth-díjas magyar zongoraművész, zenepedagógus, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze. 1964-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, majd a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, mint Kadosa Pál asszisztense, Kurtág Györggyel közösen. Mint pedagógus, egy egész magyar zenész generáció számára bírt meghatározó jelentőséggel. Az 1990-es évek közepén távozott a Zeneakadémiáról. Azóta rendszeresen mesterkurzusokat tart szerte az országban, illetve külföldön is (Prussia Cove, Weimar, European Chamber Music Academy, Verbier Festival and Academy, Escuela Reina Sofia, stb.).
Az Anima Musicae Kamarazenekar 2010-es alakulása óta Magyarország és Európa számos rangos koncerttermében fellépett (Zeneakadémia, bécsi Musikverein, berlini Philharmonie, lipcsei Gewandhaus). Visszatérő vendége a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a NOMUS fesztiválnak, az Ars Sacra Fesztiválnak. A Junior Prima díjas zenekar 2018–2020 között a Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím kitüntetettje.
Norvégia egyik legelismertebb népzenésze, Susanne Lundeng zenei múltja Észak-Norvégia népzenéjében gyökerezik, amelyből hegedűsként, zeneszerzőként, énekesként és zenei szabadgondolkodóként alakított ki nemzetközi figyelemre is számot tartó hangzásvilágot.
Korunk egyik legünnepeltebb zongoraművésze, az orosz származású Elisabeth Leonskaja világhírű 20. századi zenészek nyomdokában jár: példaképei között szerepel David Ojsztrah, Emil Gilels és Szvjatoszlav Richter, akik közül az utóbbi közeli barátja és hosszú időn át mentora is volt.
A zenei „törékeny szépség” nemcsak a felhangzó zeneművek koncepciójában és zenei anyagában nyilvánul meg, de több komponistánál az élőben előadott muzsika és a rögzített zenei anyag, valamint a tradicionális hangszerek keltette akusztikus hangzás és az elektronikus zenei effektusok közötti finom egyensúlyra való törekvésben is.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
