2025. november 23. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Mahler és Schubert
A klasszikus zene két legjelentősebb dalszerzője lép egymással párbeszédbe ezen az esten, két Bécsben szocializálódott, a Habsburg császárváros szellemi közege által meghatározott zeneszerző: Gustav Mahler és Franz Schubert. Mahlert, aki rajongott Schubertért, hosszú éveken át foglalkoztatta A fiú csodakürtje címen 1805-ben, vagyis Schubert idején publikált népdalszöveg gyűjtemény, és a benne megjelenő témákat (szerelem, halál, a természetfeletti világ, szellemi tisztaság) lenyűgöző invencióval varázsolja dalokká. A koncert első felében zajló beszélgetés során szóba kerül majd, hogy mennyiben schuberti Mahler világa, s hogy Schubert mit előlegezett meg Mahlerből, a második részben pedig a hiperérzékeny zeneiségű német bariton, Johannes Held közreműködésével hangoznak el Mahler dalai.
2026. január 25. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Chopin és Mendelssohn
Zenetörténeti elbeszélésekben vagy koncertprogramokban Chopin és Mendelssohn ritkán kerülnek egymás mellé. Ez némiképp érthető is, hiszen bár kortársak voltak, többször találkoztak és nagyra tartották egymást (Mendelssohn egy alkalommal „tökéletes zenésznek” nevezte Chopint), zenei stílusuk és világképük egészen eltérő. Ha kapcsolódnak egymáshoz, elsősorban talán a zenetörténeti múlthoz való kötődésükben: Bachon és Mozarton keresztül. Csalog Gábor koncertjének Chopin E-dúr scherzója lesz a gravitációs középpontja, amelyhez Mendelssohn szöveg nélküli dalai fognak társulni: azok a művek, amelyek első látásra – és funkciójuk szerint – puszta szalondaraboknak tűnnek, valójában azonban éppoly magasrendű kompozíciók, mint bármely nagyszabású Mendelssohn vagy Chopin-mű. És az est első felében, Fazekas Gergellyel zajló beszélgetés során bizonnyal szóban fog kerülni, hogy hol a határ szalonzene és magas művészet között, s vajon a szó eredeti jelentése szerint „tréfának” tekinthető-e egy scherzo, ha Chopin a szerzője.
2026. március 22. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Schumann és Brahms
„Egész héten a zongoránál ültem, komponáltam és írtam és nevettem és sírtam, mindezt folyamatosan egyszerre.” 1839 márciusában fogalmazott így Robert Schumann szerelmének, Clarának írott levelében, a mű pedig, amelynek alkotói folyamatába bepillantást engedett, az év végén Humoreske címen publikált ciklus. Ritkán játsszák zongoristák, és az elemzők véleménye is megoszlik róla: egyesek a schumanni életmű zsákutcájának tartják, mások méltatlanul mellőzött darabként tekintenek rá. Ami kétségtelen, hogy rendkívül izgalmas zene, mint minden, ami Schumann kezei közül kikerült, érdemes tehát beszélni róla, főként pedig meghallgatni. Csalog Gábor és Fazekas Gergely dialógusa Brahms-műveket is be fog húzni Schumann mellé, hogy megnézzük, Clara személyén túl miben kapcsolódik egymáshoz a két zeneszerző, s hogy miként lehet a zenében megjeleníteni a sírás-nevetés szimultán állapotát. Nemcsak Schumann, Brahms is nagy mestere volt ennek.
2026. május 17. 18:00 – Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével | Kurtág és a zenetörténet
Kurtág Györgyöt gyakran helyezik a második világháborús avantgárd szerzők – Boulez, Stockhausen, Ligeti – mellé, s bár sok szempontból valóban közéjük tartozik, a zenetörténeti múlthoz való kapcsolódás szempontjából Kurtág kakukktojásnak tekinthető ebben a társaságban. Az újdonság keresése számára soha nem volt elképzelhető a klasszikus hagyományhoz való szoros kapcsolódás nélkül. Korai brácsaversenye Beethoven Hegedűversenyének ikonikus üstdobütéseivel indul, s nincs darabja, amely mögött ne lehetne kitapintani az elmúlt ezer év valamely fontos zeneszerzőjének jelenlétét. Csalog Gábor koncertjén Kurtág művei mellett klasszikus darabok is meg fognak szólalni, hogy világossá váljon, ezek a kapcsolódások olykor egészen konkrétak, hogy Kurtág zenei univerzumát úgy népesítik be a zenetörténeti emlékfoszlányok, mint az éjszakai égboltot a csillagok. Az est első felében zajló beszélgetés során pedig nemcsak Kurtág György zenetörténethez fűződő viszonyáról lesz szó, hanem számos általánosabb kérdésről is, hiszen Csalog Gábor fél évszázada játszik Kurtágot, ötven éve része a százéves Kurtág életének és művének.
